Dick Torrance: Rombikus Hozsanna

2012.01.22. 11:51

Szervusztok drága barátaim!

Megint sok kecske megfejésre került előző jelentkezésem óta, de kérlek titeket, ne törjetek pálcát felettem, mindössze az történt, hogy az undergroundos cikksorozat eredményeként jelentősen megugrott a Torrance részvények árfolyama, és rengeteg piacvezető magazinnal kellett tárgyalásokba bocsátkoznom felelős szerkesztői pozíció betöltésének céljából. Végül persze kiderült, hogy senki nem tud annyit fizetni mint Danikáék, a mai cudar viszonyok között pedig sajnos az anyagi illetmények csicseregnek, hiszen nekem is szükségem van a mindennapi beluga-kaviáros lazactekercsemre, no és a Hennessy sem lett olcsóbb tavaly óta.

 

A teljesen felesleges szabadkozás után rátérek a lényegre, azaz, hogy rendszeresen rendszertelenül jelentkező kultúrbohócaink miről is fognak értekezni a következő meghatározatlan időtartamban. Nos, nem másról, mint a nagyságos pináról. Ha egy hajszálnyit arisztokratikusabb volnék, úgy is kifejezhetném magam, hogy a Hölgyekről készülünk néhány magasztos ódát zengeni, de sajnos ütnivaló kortárs zsellér vagyok, nincs mit tenni.
Saját magamat valódi megmérettetés elé állítom ezzel a témakörrel, hiszen a tavalyi év elején eltökéltem, hogy lefaragok némileg a káros szenvedélyeim sokaságából, egyrészt mesés vagyonom továbbduzzasztása, másrészt pedig a maradék huszonkét agysejtem megóvása végett. Sokáig dilemmáztam, hogy a heroint vagy a szerencsejátékot hagyjam abba inkább, mígnem úgy döntöttem, hogy ha már erőt veszek magamon, mind közül a legdrágábbat és egyben legkárosabbat, a puncit mellőzöm egy darabig. Elvégre az utóbbi években volt dolgom jóval rosszkor, rosszal jókor, rosszal rosszkor, gondoltam egyébként sem árt egy leheletnyi szünet... Néhány hét után vettem is egy vadiúj yachtot a spórolt pénzből, aztán egész mostanáig tömlővel szippantottam a fedélzeten a kokaint a haverjaim seggéről, de hirtelen elkezdett bizsergetni az érezés, hogy ezzel valami nem stimmel. Lehet, hogy idén leállok a meszkalinnal és visszatérek a húsperselyhez.
Első körben rögtön egy felettébb szemrevaló, és releváns szakértelem birtokában lévő kisasszony ejt majd néhány szót a méltán elismert gruppi szakmáról, majd kifaggatom a barátaimat személyes élményeikről az ügyben. Például arról, hogy a színpad pinahevítővé varázsol-e egy félszemű, félfülű, féleszű, púpos, fakezű, fogatlan, kopaszodó, krokodilorrú fajankót. Aztán ott vannak még a rock biznisz kiemelkedő női alakjai, és (a sok közül) az egyik tudós ismerősömet is megkérem, hogy írjon nekünk egy őstörténeti-anatómiai disszertációt szakértőszemmel a vulva evolúciójáról. Rendben, talán ez utóbbi kimarad, ellenben mindenképp kíváncsi volnék további úrhölgyek fabuláira, így ha találok olyat, akit legalább krumplis zsákkal a fejemen mikrofonvégre tudok még tűzni - pardon kapni - ígérem, nem maradtok kultúrszomjasok az elkövetkező hetekben!

A bejegyzés trackback címe:

http://kettonegy.blog.hu/api/trackback/id/tr783690846

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.