A erősen ajánlott budapesti/miskolci/váci Haelo hamarosan elkészül új lemezével, ebből hallhattok egy ízelítőt az alábbi blogbejegyzésekbe nem beszúrható privát linken.
soundcloud.com/haelo-1/the-truth-pt-ii/s-vjXXP
Itt pedig a velük forgatott Kettőnégy adás:
Kis tökösként főleg unokatestvéri behatásra én is a legmenőbb Ice MC meg Thunderdome slágereken szocializálódtam (amennyiben a fürdőszobában való minél több Barbon hajzselé hajra applikálási rítusát annak lehet nevezni), a leginkább epilepsziás rohamokra emlékeztető mozdulatokkal. A dicső 12 éves kor elmúlt, a gitárzenéről pedig csak annyit tudtam, hogy “köcsög rockerek”, meg “büdösek”. Egyik délután a menő piros BMX-emmel tekertem éppen hazafelé, mikor is pár hosszú hajú gyerek megállított és a pólómra bökött: “Ez mi a fasz, öcsi?”. Egy fekete AC/DC póló volt rajtam, amit szintén az egyik unokatesómtól kaptam. Ellenséges hangulatot éreztem a levegőben, ezért beletapostam a pedálba és elhúztam a véresbe. Később kérdőre vontam unokatesómat a póló eredetét illetően (fogalmam sem volt róla, hogy mi az), mire ő közölte, hogy azért adta nekem, mert az iskolában állandóan meg akarták érte verni. Köszi.
Fura egy társ az emlékezet: kissé megbízhatatlan, és nem átall időnként orvul csalni. Főleg, ha valaki oly kíméletlenül bánik az agyával mint én, és ezzel nem holmi sakkszakkörökre célzok. Előfordul, hogy nem tudom mi történt tegnap, de az biztos, hogy soha nem felejtem jó húsz évvel ezelőtti eljegyzésem történetét, így most elmesélem, hogyan ismertem meg egyetlen őszinte szerelmemet. Nyolc évesen.
Végre egy rendes death metal zenekar a következő zenészgárdával: Greg Mackintosh (Paradise Lost - ének, gitár), Hamish Glencross (My Dying Bride - gitár), Mully (gitár), Scoot (Doom, Extinction Of Mankind - bőgő), Adrian Erlandsson (At The Gates, Cradle Of Filth, Paradise Lost - dob)
Ebben az új, és remélhetőleg több-kevesebb rendszerességgel jelentkező rovatban a Redneck Zömbiez álarcos gonosztevője és megmondóembere, Terrörmann fog olyan zenekarokról írni, amelyek rajta kívül még rengeteg ember életét és zenéhez való hozzáállását változtatták meg. Öncélúan szubjektív ajánlójához tessék csak továbbkattintani!
2005-ben Budapest volt az a város, amely úgy tűnt, végleg sírjába ereszti a kilencvenes évek talán legmeghatározóbb hardcore-bandáját, az intellektuális érvelés és az antropológiai következetesség színtérbeli meghonosítóját, a seattle-i Trialt. Az akkori három újjáalakulás (Seattle és London volt a két másik város) meghozta a zenekarnak azt a megnyugvást, amit a feloszlást okozó, 1999-es turné szinte már hírből sem ismert. Idővel azonban úgy tűnt, mégis pislákol még a küldetéstudat lángja a civilben is aktivistaként, politikai kapcsolattartóként is működő Gregben, így további alkalmi koncertek is felütötték a fejüket, amit idén egy teljes Európa-turné követ, aminek van egy szomorú apropója is.
Az időzítés sosem volt az erősségem, és egyre biztosabb, hogy már nem is lesz. A karácsonyi vacsoránál szellentés még hagyján, az érettségi reggelén történt spontán lerészegedés már komolyabb jel, de egy elmélkedős, olvasgatós online rovat indítása a nyár kellős közepén végleg bizonyította, hogy ebben az egyben soha nem leszek jó. Ilyenkor az ember botrányt botrányra halmoz a strandon lángossal a csúnyáján, dimenziókaput nyit az árokparton, fesztiválok során bizonyítja, hogy ő az álmatlanság soha el nem pilledő Grál lovagja, vagy épp szakadó esőben fröccsözik egy parkban, miközben míves szavakkal próbál közelebb kerülni az aktuálisan áhított genitáliához. Ugye senkiben nem döntök össze világokat, ha elárulom, hogy mi is (de reméljük nem csak mi) az imént ecsetelt bűnös élvezeteket hajkurásztuk naphosszat az elmúlt hónapokban?!
Örömmel jelentjük: itt az első új szám a készülődő "This Is Desolation" c. nagylemezünkről. A 2007-es Acronycal lemez óta új dalokon dolgoztunk, amiket tavaly júniusban kezdtünk el rögzíteni Schram Dávid producer/hangmérnök segítségével. A stúdiós időszakban visszább vettünk a koncertezésből és inkább a lemez elkészítésére fektettük a hangsúlyt. A "This Is Desolation" egy kiforrottabb, érettebb hangvételű anyag lesz, amelyet az elmúlt 4 közösen eltöltött év inspirált leginkább.
Az első single, a „The Greatest Skeptic“ hamarosan kiszivárog berkeinkből. Látogassatok el a shellbeachband.com -ra szeptember 13-án és ti is megfülelhetitek!
