Néhány értelmes kérdés a csodálatos Neck Sprain zenekarhoz a God's Snake EP kapcsán

2013.09.06. 13:33

Gratulálunk az új EP-hez, szuper  lett! Összefoglalnátok hogyan változott a felállásotok harmadik lemezetek óta? 

Levi: Köszönjük, örülök, hogy nektek is tetszik! Pfff….. Ha most megint elkezdem mesélni Ádám-Évától, soha nem lesz vége az interjúnak. Volt egy énekesváltás és voltak dobosaink. Mindenkinek nagyon köszönjük a segítséget és a hozzáállást! A mostani állapot lett a végeredmény, ahogy Sanyi fogalmazott: „Eljött az idő, hogy összefújja a szemetet a szél!”  

ns1.jpg

Mennyire gondoljátok szilárdnak a mostani felállást?

Levi:  Szilárdnak?  Nem emlékszem  Szilárd nevű zenekartagra! Hahahh… Nézd, beszélhetnék itt most mindenféle földi jóról meg összebetonozásról de ez a zenekar még mindig hobbyzenekar. Semmiféle szerződés vagy kötelezettség nem  tart  össze bennünket csak egymás és a zene szeretete.  Nagyon jó hangulatban zenélünk, élvezzük egymás társaságát és ha épp olyan van, akkor elküldjük  a másikat a francba. Azt hiszem az elmúlt évek tapasztalatai és tagcseréi megtanítottak bennünket arra, hogy mégis csak így van jól… Ez a felállás az, ami próbán vagy koncerten összenéz és mindenki vicsorogva vagy éppen nevetve örül a másiknak. Jól szólnak a dalok, a bennünk lévő elképzelések, érzések minden nehézség nélkül fonódnak össze a zenénkben. Nem tudom meddig tart ez vagy mit hoz a jövő, milyen feladatokat vagy lehetőségeket állít elénk, kiderül majd, hogy mennyire tartós ez a felállás. A többiek nevében nem tudok nyilatkozni de én személy szerint nem szeretnék több tagcserét, inkább akkor hagyjuk ezt a zenekarnevet békében  és mindenki csinálja tovább amit szeretne.

Sokan megfordultak már a bandában, tartjátok a kapcsolatot a zenekar ex-tagjaival? Mit szóltok Pityesz visszatéréséhez?

Levi: Igazából nem tartunk fent rendszeres kapcsolatot senkivel, de én pl. bármikor, bármelyikükkel szívesen beszélgetek ha úgy alakul. Anno, mikor a Nomadhoz kerestünk énekest, még Pistát is megkerestem egy levélben, de nemet mondott. Szóval nem tartunk haragot, az élet megy tovább. 

Apey: Ja, hát nagyjából olyan ez, mint egy NB1-es foci csapat.. mondjuk én gyakorlatilag azóta várok a régi kapus visszatérésére amióta beszálltam, úgyhogy szerintem ez így most a lehető legjobb. Pityeszhez azt szóljuk, hogy nagyon örülünk neki, én személy szerint pláne, mert azon felül, hogy korszakalkotó figuráról beszélünk igen kár lenne érte nem? De. Valamint csikó korom favorit frontembere. Nagy jee a Mandibularnak.  

Mi vitte rá a zenekart, hogy épp most rukkoljon elő új anyaggal és mi tartott ilyen kurva sokáig?

Levi: A kényszer! Hahahh… Majdnem lecsúsztunk erről is. Anno, mikor le lett kötve az A38-as buli, úgy gondoltuk, hogy ennek csak akkor van értelme ha addigra megjelenik végre valami új hangzóanyag. Természetesen nem jutottunk el addig, hogy elkezdjük a munkát. Már legalább 3 dátumot kaptunk az SSR stúdióban az elmúlt évben, de hol a próbákat nem tudtuk összefésülni a rengeteg külső tényező miatt vagy éppen Sanyi keze fájt  vagy pénzt nem tudtunk szerezni a stúdióra  vagy mittudomén milyen faszságok nem történtek velünk… Aztán úgy volt, hogy lemondjuk inkább a bulit júliusban, de aztán telefonált a szervező, hogy ne már, ne legyünk már hülyék! Hahh.. Ráadásul a buli 3 kamerával rögzítésre kerül és leadják a „Koncertek az A38 hajón” c. műsorban. Emlékszem, épp a Gitármánia táborban épültem fel az előző esti mulatságból, amikor csörögtek. Azt sem tudtam nagyjából merre van előre de felhívtam mindenkit, hogy márpedig akkor megcsináljuk az EP-t és a koncertet is. Mostantól  Előre!!! Onnét már történelem… A „God’s Snake”, „Goliath”, „Blacken Tides” teljesen kész dalok voltak de a „The last Progress”-t is játszottuk már más formában csak a verze riffet és a szerkezetet módosítottuk. Azt hiszem 2 próbát tartottunk a stúdióba vonulás előtt. A másodikra  lejött Pici Úr (Varga Zoltán)  is, belehallgatott és annyit mondott: „Na kérem, ez jólszólásra van ítélve!”  Két nap múlva  mentünk a stúdióba és két és fél nap alatt felvettük az EP-t. A szokásos, már mindhárom lemeznél bevált módon dolgoztunk: dob-bőgő együtt utána Misu rámetálozta a gitárokat. Bandika külön, egyedül dolgozott az énekfelvételekkel a „C” stúdióban. Mielőtt rákérdeznél, igen ittunk is… Hahahh

api.jpg

Rengeteg teát nyilván. Sokan már temették a zenekart, volt erre valaha valós alap?

Apey: Valós alap? Volt-e? Sokan? Temették? Itt vége az interjúnak.. Nyilván. Nem hogy sokan, gyakorlatilag mi magunk vagy négyezerszer temettük el  a zenekart az elmúlt 5 évben, igazából lekakálom, hogy ki temette el  meg ilyenek, mert lényegtelen. Önmagáért beszél az EP.

Az EP dalai mikor születtek, mi volt a munkafolyamat?

Levi: Mikor Sanyi „hazatért” már egy csomó ötlet, dalkezdemény és  dal volt feldemózva.  Anno a Heavyweight  elkészültéig  csak a próbateremben dolgoztunk a pillanatoknak élve… El is tűnt az éterben kb. 3 lemeznyi riff és dalötlet! Haha. Aztán amikor  Bandika beszállt,  rajta keresztül kezdtem el ismerkedni a házistúdiózás rejtelmeivel. Addig akkora számítógép guru voltam, hogy huhuuu! VadBill Gates!!!... Hahahh. Szóval, Újvári Petya (Nomad)  szerzett nekem egy iMac-et amire  PiciÚr  segítségével installáltuk a Pro Tools stúdióprogramot és elkezdődött… Bandikával  küldözgettük egymásnak a felvett riffeket, ötleteket. Az akkori dobosunk Szakajda Tibi otthon írt rá dobtémákat és elemezgettük őket. Borlai Gergővel is csináltunk így dalszerkezeteket, elküldtem neki a riffeket Ő pedig otthon rádobolt. Aztán már én is megtanultam használni a Drumkit from Hellt és komplett számokat csinálgattam.  Ezek után  írtam a „God’s Snake”-et, a „Goliath”-ot vagy épp  a „The Last Progress” refrénjét  és még sok más témát is….  Pl. akkortájt  küldte Bandika is a Blacken Tides főtémáját, amihez nekem épp volt kapcsolódó riffem, a refrént és a számot pedig közösen  raktuk össze  Misuval a próbateremben. A „The Last Progress” fő riffmodosítása pedig egyszerű volt, Misu az egyik próbán, amikor már elég sok folyadék „elpárolgott” a nagy melegben, vicsorogva elkezdett játszani egy új riffet, hogy EZ LEEESSZ! Hahahh.. És az lett… Szóval  a Neck Sprainhez idegen, teljesen új metódussal készültek a dalok. Sanyival azzal kezdtük a melót, hogy végighallgattuk ezeket az ötleteket és próbákon  ízlelgettük melyik, hogy szól.  Majd összegyúrtuk és Bandika is megírta a végleges énektémákat, szövegeket.

ns3_1.jpg

Hogy néz ki nálatok egy próba?

Levi: Nem is az a kérdés, hogy a próba hogy néz ki hanem az, hogy a zenekar hogy néz ki próbán! Ahhhah  

Apey: Lemegyünk, aztán készen vagyunk. Néha meg később leszünk készen.

Értem. Hogyan jellemeznétek az EP dalait a Neck Sprain-rajongóknak és hogyan a nem Neck Sprain-rajongóknak?

Levi: A NECK rajongóknak szerintem semmivel nem kell jellemezni, ez a NECK SPRAIN, ennyi. Tulajdonképpen 4 külőnböző hangulatú, de mégis egy és ugyanazon zenekarhoz tartozó dalok.  Azt gondolom ismét tartottuk magunkat ahhoz  az igényes szinthez  amit megszokhattak tőlünk mind  megszólalásban mind pedig dalszerzésben. A nem NECK rajongóknak? Miért, vannak ilyenek? ;) hahahh

Szövegileg mi jellemzi az EP-t?

Apey: Gyűlölet, fájdalom, adócsalás, vér és bosszú.

Apey ne feledd, a felhők felett mindig süt a nap! Más: Szerencsére nem érezni semmilyen aktuális zenei hullám hatását a zenéteken, mégsem tűnik ócskának. Hogyan oldjátok ezt meg és hogyan kerülitek ki a divatos zenéket?

Levi: Nézd, szerintem ha lefogod a megfelelő hangot a megfelelő időben és meggyőző az énektéma, akkor a zene átmegy és megérinti az azt hallgatót. Teljesen mindegy, hogy éppen mi a jövő-menő divatos zenei hullám vagy trend. Szerintem közülünk Bandika van képben a legjobban a most menő zenekarokkal, de a szíve neki is az old schoolhoz húz és azt hiszem Misu az első, aki egy új, trendi zenekar vagy stílus hallgatásakor azonnal megszólal, hogy „Kapcsold már ki azt a szart, még egy sört sem lehet meginni nyugodtan!?” hahahh…. Az új, esetlegesen „divatosabb, modernebb”  témák felmerülésénél, elemzésénél is ő szokta szóvá tenni, hogy „Nagy, hagyjuk már a kavarást! Bangerelni akarok, nem művészkedni, ba…!” Hahahh. De a lényeg a csapat munkájában, hogy alapból mind a négyünknek az számít, hogy érzéseket keltsünk a zenével és ne csak eldaráljunk vagy eljátszunk valamit csak azért, hogy legyen egy szám. Nem tudom, hogy oldottuk meg ezeket de biztosan nem tudatosan, csak simán ez jön belőlünk. Szerintem, egyébként nem nehéz kitűnni mostanában, főleg itthon. Lassan már az ’’Egymillió tribute zenekar országa leszünk”. Mindenki más tollával akar ékeskedni, az sokkal egyszerűbb, mint kurva jó saját dalokat írni! De ez a hullám is lecseng majd, anno 15 évesen én is azt hittem, hogy lehetek Cliff Burton! hahahh

ns6.jpg

Mikorra lehet új lemezre számítani?

Levi: Na ezt most, jelen pillanatban  konkrétan  meg tudom mondani! Ha elő tudjuk teremteni rá az anyagiakat! Hahahh. Komolyan, a  zenekaron belül érezhető most a pörgés, az öröm, hogy végre kint van valami új! Valami, ami ismét tetszik az embereknek és feldereng bennük, hogy van egy NECK SPRAIN nevű brigád!  Most simán tovább tudjuk vinni a lendületet és a már meglévő témák, dalvázlatok  felhasználásával valamint a próbákon születő új riffekkel elvileg bármikor készen lehet a lemezanyag. Szerintem a próbák időpontjainak megvalósítása, összefésülése  nagyobb feladat lesz, mint összerakni a dalokat! Én nagyon bízom benne, hogy sikerül még idén rögzíteni a 4. nagylemezt.

Az EP és majd az új nagylemez megjelenik fizikai formában is? Hogy látjátok érdemes még kiadni?

Apey: Jelen pillanatban le lehet kapni ingyen Soundcloudon keresztül, de ettől függetlenül hamarosan CD-formátumban is megvásárolható lesz a lemez, nyilván gondolunk a klasszikus rajongóinkra is, így VHS-en is kapható lesz a Mammutban. Kiadó már nem trendi.

Sok nagy banda előtt játszottatok itthon, ezeknek a buliknak lett valami foganatja, külföldről kaptatok megkereséseket?

ns4.jpg

Levi: Hát, zúztunk pár sztárcsapattal… Annyi foganatja lett, hogy mindenkinek tetszett a zenekar és kaptunk pozitív, bíztató kritikákat a „nagyoktól”. Igazából nem kell ezt a „rockszakmát” bemutatni senkinek. Szerintem már a rajongóknak, hallgatóknak  is van elképzelése erről és ez külföldön még durvább, mint itthon! Ha ismersz valakit, az nem jelenti azt, hogy két hónap múlva európai vagy amerikai turnéra mész! Nagyon nem! Az ígeretek repkednek, mint a pollen. De ritka, hogy valamiből konkrétum lesz… Mindenki magának akarja a csontot bármit is ígér.  Kurva jó dalokat kell írni  és a zenekarodért kell küzdeni, senki nem fogja alád tenni a nagyszínpadot érdekből  csak a két szép szemedért… khmm. Vagy mégis előfordul ez néha? Hahahh… Mindenesetre velünk nem nagyon történik ilyesmi. Természetesen az EP-t is elküldtük különböző vonalakon. Annyit azt hiszem elárulhatok, hogy azonnal elismerték a munkánkat és nagyon jó visszajelzéseink vannak!  Ígérem ha bármi történik a zenekar körül, ami hírértékkel bír azonnal beszámolunk nektek!

Lekötelezel bennünket Levente. Mivel foglalkoztok jelenleg a zenélés mellett?

Apey: Leginkább most ezzel az interjúval foglalkozom, Misi gumiban utazik, Sanyi egy tipikus sztereó, Levi pedig engem próbál elérni telefonon.

Sokat sejtető és nem utolsó sorban humoros a válasz. Nade. A zenekartagok Neck Sprain melletti projectjei mennyire nehezítik meg a zenekar életét?

Levi: Ezt most még nem tudjuk igazán hisz eddig maga a NECK nem nagyon létezett. Nyilvánvaló, hogy mindenki csinálta a saját dolgait, zenélt. A jövő zenéje, hogy mi történik velünk itthon és külföldön, de szerintem az itthoni dolgok nem fognak összekavarodni ha mindenki odafigyel és tájékoztatja a  többieket minden más project  fejleményéről. Ha külföldről kapunk valami lehetőséget, akkor pedig mindenkinek a saját döntését kell meghoznia. Mérlegelnie kell, hogy akkor, abban a pillanatban mibe kell az energiáit  fektetnie. Remélem, hogy meg tudunk felelni az elvárásoknak és azt is, hogy mindenki hisz abban, amit csinál!  Egy a lényeg, hogy zenekaron belül megmaradjon egymás támogatása és a másik munkájának tisztelete, akkor nem történhet baj.

Apey: Ja hát ez nagyjából így van, ilyenekkel igazából sosem volt probléma. Alapból már amikor beszálltam a Neckkel együtt csináltam 3 különböző dolgot. Akkor még a tribute-ot és a Kellyt, ez a szám azóta csak nőt eggyel, de ha valaki igazán akar több mindenben egyszerre benne lenni, akkor az megoldja. 

Milyen tervekkel vagytok felvértezve, hogy megküzdjetek kis ladikotokkal a zenei élet óceánján tomboló viharokkal?

Sörügyminiszter Mihály: 6 éve várok egy normális kérdésre, ez nem az! Buzis a kérdés. Milyen ladik, ba….? Vihar? Milyen Vihar? Kurvára fel vagyok vértezve. Mi az egyébként, hogy fel vagyok vértezve? Hahhh… Tegye ki nyíltan, kedves Dániel!

FB_event_1.jpg

Gondolom be is mutatjátok valamikor az új EP-t...

Levi: Így van, szeptember 13-án az A38 állóhajón!

Köszönjük az interjút!

A bejegyzés trackback címe:

https://kettonegy.blog.hu/api/trackback/id/tr985497923

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása